// Tartalom
Egy telefon bepattan a műanyag törzsbe a csípő fölött, ugyanúgy, mint a kerékpár kormányán lévő tartóba. Egy kétlábú kis robot életre kel, feláll, és elindul egy ember után. Nincs köztük kábel: ha kihúzod belőle az okostelefont, az újra közönséges telefon, amely fogadni tudja a hívást. A robot neve PhoneBot. 19 hüvelyk (48,3 cm) magas, és nagyjából 4 font (1,8 kg) a tömege. Az alkatrészei durván 400 dollárba kerülnek, a legolcsóbb telefon pedig, amellyel eddig járt, 50 dollárba. A járás ennek a telefonnak a processzorkapacitásának kevesebb mint tizedét használja.
A Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i campusán (UCLA) építették Dennis Hong RoMeLa laborjában; a preprint első szerzője Ruochen Hou. Ugyanez a labor szinte ugyanekkora robotot, a DARwIn-OP-t mutatta be egy nashville-i konferencián 2010 decemberében. Hong „új kisbabájának” nevezte, ahogy az IEEE Spectrum akkor beszámolt róla. A DARwIn-OP saját számítógépet hordozott, és egy összeszerelt példány 12 000 dollárba került.
Amit a telefon jobban tud a robotnál
Minden okostelefon eleve tartalmazza azokat az elemeket, amelyeket a robotépítők évekig egyenként vásároltak. Kamera a látáshoz. Processzor a gondolkodáshoz. Wi-Fi a parancsok fogadásához. Képernyő az arc vagy a menü megjelenítéséhez. És az az egyetlen érzékelő, amely nélkül a kétlábú robot egy lépést sem tud tenni: az inerciális mérőegység, vagyis egy gyorsulásmérő és egy giroszkóp párosa. Ez forgatja el a képet, ha oldalra fordítod a telefont, és ez árulja el a robotnak, hogy a teste dől, és valamelyik lábnak lépnie kell.
A PhoneBotban a telefon végzi el szinte az egész munkát. Másodpercenként 200-szor olvassa le a dőlésérzékelőt, másodpercenként 50-szer eldönti, hová kerüljön a 13 ízület mindegyike, és ezeket a döntéseket Wi-Fi-n küldi egy kis panelnek alul. A panel csak továbbítja a parancsokat a motoroknak.
Ez akkor látszik a legjobban, amikor a robot valakit követ. A telefon kamerája követi az embert, és amikor az oldalra kezd eltávolodni, a PhoneBot egyszerűen elfordul a derekánál, a lábát meg se mozdítja. Csak akkor kezd lépkedni, ha az ember több mint 55 fokkal van oldalt. Ha arcra esik, magától feláll, pontosan úgy, ahogy a 2010-es elődje is tudta.
Szinte az egész költségvetés a lábakra megy. A 13 szervomotor egyenként 23,90 dollárba kerül, összesen mintegy 310 dollárba. Nagyjából 90 dollár jut a műanyag testre, valamint az elektronikára és az akkumulátorra. A test 3D-nyomtatott, a rajzok és a bevásárlólista a projekt weboldalán elérhető.
A járás a telefon tizedét viszi el
A PhoneBot szimulátorban tanult meg járni, nem a padlón. A módszer megerősítéses tanulás: egy virtuális PhoneBot több száz millió szimulált lépést tesz meg, jutalmat kap a bevált mozdulatokért, és végül kialakul a járásmód. Csak ezután kerül a program a valódi robotba.
A tanulmány egyik trükkje szinte gyerekesen egyszerű. A kutatók minden próbálkozást kétszer mutattak meg a programnak: egyszer úgy, ahogy történt, egyszer tükrözve, felcserélt bal és jobb lábbal. E nélkül a járás ferdére sikerült, az egyik láb észrevehetően többet dolgozott a másiknál. A tükrözéssel a terhelés szinte teljesen kiegyenlítődött.
Azt gondolnád, a két lábon egyensúlyozás a legnehezebb feladat. A telefonnak ez a legkönnyebb: egy moto g 2024-en a járóprogram a processzor mintegy 6%-át használja. A körülnézés sokkal nehezebb: embert felismerni a kamerában, és feltérképezni a szobát. Ha összeadod a terhelési táblázat minden sorát, egy olcsó telefon csak nagyjából 60%-ig van leterhelve, bőven marad tartalék.

Műszaki részletek annak, aki építene egyet
- Motorok: DYNAMIXEL XL430-W250-T, 1,4 N·m, egyenként 57 g.
- Ízületek: lábanként hat, plusz egy, amely a derekat forgatja.
- Tanítás: PPO algoritmus a MuJoCo szimulátorban, a tanítás során akár 0,5 m/s sebességgel előre és oldalra.
- Processzorterhelés: járás 6–10%, emberfelismerés 16–18%, helyiség feltérképezése (ARCore) egynegyed–egyharmad.
- A rajzok CC BY-NC 4.0 licenc alatt vannak: építhetsz, módosíthatsz és megoszthatsz, de engedély nélkül nem adhatod el.
Egy nagyszülő az összehasonlító táblázatban
Hogy megmutassák, mennyire olcsó a PhoneBot, a szerzők felsorakoztattak öt kis kutatói humanoidot 3500 és 13 800 dollár közötti áron. A legdrágább, a ROBOTIS OP3, ugyanennek a DARwIn-OP-nak az unokája. Gyártójának kézikönyve szerint a DARwIn-OP-t később ROBOTIS OP néven árulták, majd jött az OP2, végül az OP3. Egy másik szereplő, a 9000 dolláros BRUCE szintén Hong laborjából került ki 2022-ben. Az új robot a saját családfájával versenyez.
// Két robot egy laborból
DARwIn-OP, 2010
17,9 hüvelyk (45,5 cm) magas, 6,3 font (2,8 kg). Saját Intel Atom számítógép. Húsz ízület, a karokat is beleértve. Összeszerelve 12 000 dollár, iskoláknak és egyetemeknek 9600 dollár. Nyílt rajzok és szoftver.
PhoneBot, 2026
19 hüvelyk (48,3 cm) magas, nagyjából 4 font (1,8 kg). Számítógép helyett okostelefon. Tizenhárom ízület, kar nélkül. Mintegy 400 dollár alkatrész plusz egy telefon. Nyílt rajzok, de az összeszerelt robotokat engedély nélkül nem lehet eladni.
Az összehasonlítás nem fair, és ezt a szerzők maguk is elmondják. Az OP3-nak húsz ízülete, karjai és erős számítógépe van, a PhoneBot kevesebbet tud. A nagyjából harmincszoros árkülönbség viszont jól mutatja a lényeget: egy iskolai robotikai szakkör megengedhet magának egy 400 dolláros robotot, egy 13 000 dollárosat nem.
Régi telefon vagy új, 50 dolláros
A New Atlas technológiai oldal azt írta, hogy a régi, poros telefonod lehet a robot agya. Ez félig igaz. A kutatók négy telefont teszteltek, és csak egy volt régi: egy 2017-es Honor 9, használtan vásárolva. A másik hármat újonnan vették 2026 szeptemberében: egy moto g 2025-öt 50 dollárért, valamint egy Galaxy A16 5G-t és egy moto g 2024-et 50–90 dollárért. Ezek olcsó, előre fizetett telefonok, egyetlen amerikai szolgáltatóhoz zárolva, ezért ilyen olcsók.
Mind a négy tudott járni és felismerni egy embert a kamerán. A régi Honor nem tudott szobatérképet építeni, de nem a processzor volt a hibás. A térképezéshez Google-szolgáltatások kellenek, amelyeket ez a modell az Egyesült Államokban nem kínál. A szerzők nem ígérik, hogy a PhoneBot minden Androidos telefonon fut.
A fiókötlet azonban nem légből kapott. Az ENSZ és a WEEE Forum becslése szerint 2022-ben egyedül mintegy 5,3 milliárd telefon kerülhetett ki a használatból, és legtöbbjük valószínűleg fiókban, szekrényben vagy hulladéklerakón köt ki. Közel kilencezer európai háztartás megkérdezésekor 46% ugyanazt az indokot adta a használaton kívüli elektronika megtartására: „Talán még használni fogom.” Egy olyan robot, amelyhez kamerás, Wi-Fi-s telefon kell, éppen ez a „még”.

A laptop a függöny mögött
A PhoneBot leggyengébb pontja akkor derül ki, ha beszélni akarsz hozzá. A telefon rögzíti a hangodat, de a hallgatást és a gondolkodást egy közeli laptop végzi: beszédfelismerést és nyelvi modellt futtat. A tanulmány nem árulja el, melyiket. A válasz visszamegy a telefonra, amely szintetikus hangon kimondja. A laptop nélkül a robot még jár és követ egy embert, de néma marad.
A többi korlátot a szerzők maguk sorolják fel. Nincs karja, így semmit sem tud felvenni. Csak sík padlón tanult meg járni, és az olcsó, gyenge motorok kizárják a teherhordást és az ugrást. A filmezés és a „telepresence” szerepel a tanulmány elején, de nem tesztelték. És ez preprint, független bírálók még nem ellenőrizték. A következő lépés: könnyű karok, és magán a telefonon futó nyelvi modell, hogy a laptop elhagyható legyen.
A számítógép már a zsebedben van
2010-ben a számítógép volt egy kis robot legdrágább és legokosabb része. Tizenhat év alatt ez megfordult. Most az agy 50 dollár, kevesebb, mint egy kétszemélyes vacsora, a PhoneBot legdrágább része pedig tizenhárom motor, amelyek mást sem csinálnak, mint egy megadott szögbe fordulnak: a 400 dollárból 310.
A preprint nem teszi fel a kézenfekvő következő kérdést: mit fognak építeni az emberek ilyen robotokból, ha a lábak is olcsók lesznek?







