A Neuralink implantátuma percenként 75 szót ért el, de tanulmány még nincs

Percenként hetvenöt szó, és tizenhétenként egy hiba. Ezt az eredményt tette közzé a Neuralink az X-en 2026. október 28-án: egy amiotrófiás laterálszklerózisban (ALS) szenvedő ember szöveget diktált az agyi implantátumnak, közvetlenül a bekapcsolás utáni első héten. Három éve a legjobb ilyen rendszer nagyjából minden negyedik szót elrontotta.

Ha a szám megáll, ez a legjobb kezdés, amiről valaha beszámoltak beszédimplantátumnál: egyetlen rendszer sem hozott még az első héten ekkora sebességet ekkora pontossággal. Rekordnak hangzik. Egyelőre azonban az egész bejelentés elfér két mondatban. Nem derül ki belőle, hányan vettek részt, hogyan zajlott a teszt, és milyen gyakran tud a résztvevő valóban így beszélni. A mérce már létezik: egy ALS-es férfi közel két éve otthon, implantátum segítségével beszél, és visszament dolgozni.

Két mondat tanulmány helyett

A bejegyzés lényege ennyi. A cég „beszédet szöveggé és hanggá” alakít „társalgási tempóban” ALS-ben szenvedőknél. Az egyik résztvevő az első héten 75 szót ért el percenként, 5,8%-os szóhibaaránnyal, 125 000 szavas szókincsen. Ugyanazon a napon Nader Pouratian idegsebész bemutatta az adatokat a NEALS, az ALS-kutatók konzorciumának éves ülésén.

Pouratian vezeti a VOICE-vizsgálatot. A nyilvántartási bejegyzés szerint ez egy korai, egyetlen dallasi kórházban zajló vizsgálat hat résztvevővel. Fő célja a biztonság: a szövődmények és mellékhatások a műtétet követő évben. A beszéd másodlagos cél, és havonta az elért legjobb sebességgel mérik.

Ebből adódik a bejegyzés első kérdése. Ha a vizsgálat a csúcs alapján számolja a sebességet, a 75 szó percenként könnyen lehet egy legjobb pillanat, nem átlag. Valami más is kimaradt: a résztvevő a képernyőről olvasta-e le a mondatokat, vagy azt mondta, ami eszébe jutott. Beszédimplantátumoknál ez óriási különbség, mert egy előre megadott szöveg ismétlése jóval könnyebb, mint egy beszélgetés fenntartása.

Hogyan diktál az agy

Aki alig tud beszélni, és keze is korlátozottan használható (ALS, agyvérzés vagy gerincvelő-sérülés miatt), az ujjával vagy a szemével gépel. Ez lassú és kimerítő. Innen a lelkesedés egy közvetlen agyi vonal iránt.

A beszédimplantátum nem olvas gondolatot a szó hétköznapi értelmében. Elektródái az agykéreg azon részén ülnek, amely az ajkakat, a nyelvet és a gégét irányítja. Amikor az ember megpróbál kimondani egy szót, az ottani idegsejtek nagyjából úgy tüzelnek, mint a betegség előtt, akkor is, ha az izmok már nem reagálnak. A szoftver megtanulja felismerni a beszédhangokat ezekben a lökésekben, a nyelvi modell pedig hihető szavakká rakja össze őket. Gondoljon rá úgy, mint a telefon automatikus javítására, csak éppen a billentyűket az agykéreg nyomja.

Szeptemberben a Neuralink bemutatta egy Terry nevű résztvevőt. Először szavak szájmozgással való eljátszásával tanította be az algoritmust, aztán már csak gondolta őket, és a hangszóróból a régi hangját hallotta. Az N1 implantátum a koponyában ül, vezeték nélkül tölthető, az adatokat rádión küldi. A Neuralink nem mondja meg, hogy az új számok Terryéi-e.

A verseny három éve számokban

2023 augusztusában a Nature ugyanabban a számban közölt két tanulmányt, amelyek elindították a mostani versenyt. A stanfordi és a San Francisco-i csapat a sebességre hajtott, és a normál beszédtempó feléhez közelített, de a pontosság rovására. A stanfordi szerzők maguk állították fel a lécet: a hétköznapi társalgás nagyjából 160 szó percenként.

Aztán a pontosság került az élre. 2024-ben egy UC Davis-i csapat az NEJM-ben leírta a 45 éves ALS-es Casey Harrellt. A második napon az implantátuma a szavak 90,2%-át értette meg, vagyis tíz szóból egyet hibázott. A Neuralink az első héten tizenhét szavanként egy hibát állít, a Harrell által akkor szabad beszélgetésben elért sebesség több mint kétszeresén, bár a tesztfeltételek ismeretlenek.

Casey Harrell 3800 órája

A leghasznosabb mérce 2026 júniusában érkezett. A Nature Medicine közel kétéves eredményeket közölt, amelyekben Harrell több mint 3800 órán át használta otthon az implantátumát. Közel 2 millió szót és több mint 183 000 mondatot alkotott, átlagosan 56 szó/perc tempóban. Az otthoni gondozócsapata kutatók nélkül üzemelteti a rendszert, Harrell pedig visszatért a teljes munkaidős munkához környezetvédő aktivistaként.

Ugyanez a tanulmány megmutatja, mennyire elválik a laborpontosság az élettől. Ellenőrzött tesztekben a rendszer a szavak több mint 99%-át ismerte fel helyesen. A hétköznapi beszédben maga Harrell a mondatok 92%-át értékelte pontosnak vagy többé-kevésbé pontosnak. Nagyjából minden tizenkettedik mondatban volt érezhető hiba. Ezt a mindennapi beszélgetésben megérzi az ember, még ha 2023-as mércével csodának tűnt is volna.

Harrell felállásának is megvannak a maga korlátai: az elektródatömbjeit egy másik cég, a Blackrock Neurotech gyártja, és még mindig külső számítógéphez van kötve. A Neuralink vezeték nélküli kialakítása akár könnyebben is elviselhető lehet otthon. Kiderítani azonban csak ugyanúgy lehet: hónapokig tartó hétköznapi élettel, nem egyetlen héttel.

Mennyire áll messze az igazi beszélgetéstől

A legjobb esetben is a 75 szó percenként kevesebb, mint fele a hétköznapi beszéd tempójának. Egy e-mail lediktálásához elég. Egy vacsorai vitához nem.

A beszélgetés azon is múlik, milyen gyorsan válaszolhat az ember: pár másodperces szünet megtöri a ritmust, a másik pedig befejezi a mondatot helyetted, vagy a telefonjára pillant. A Neuralink a késleltetésről semmit sem mondott, pedig élő beszélgetésnél az fontosabb a rekordsebességnél.

Három év alatt a beszédimplantátumok odáig jutottak, hogy a tesztekben a négyből egy elrontott szóból száznál kevesebb mint egy lett. Harrell szerint egyetlen általa kipróbált technológia sem engedte, hogy ennyire természetes beszédmódhoz közel kommunikáljon. A VOICE résztvevőinek ezt még be kell bizonyítaniuk, nem az első hetükben, hanem otthon, hónapról hónapra.

Harrellnek közel két évbe telt, mire elérte a 2 millió szót. Hány szót rögzít addigra egy Neuralink-résztvevő, és hányat fog közülük elrontani?