// Tartalom
62 perc és 29 588 qubit. Ennyit becsült az Alice & Bob francia kvantumcég egy bitcoin-tárca kulcsának feltöréséhez abban az erőforrás-becslésben, amelyet 2026. október 28-án tett közzé a kriptográfusok preprint-archívumában. Tavasszal a Google számadata fél millió qubit volt. Négy éve még százmilliókról beszéltek a kutatók. Olyan gép, amely ezt tudná, egyelőre senkinek sincs.
Az viszont már most látszik, kinek az érméi esnének először áldozatul: több mint 6 millió bitcoin olyan címen áll, ahol a tolvajnak szükséges kulcs nyilvánosan látható. Ennek gyakran semmi köze a tulajdonoshoz: a Glassnode számítása szerint a Robinhoodnál az ügyfelek bitcoinjának 100%-ához, a Coinbase-nél 10%-ához tartozik nyilvános kulcs. A bitcoin nem dől be ettől. De legyinteni sem érdemes rá.
Boríték, amely fizetéskor kinyílik
?Hogyan lopna bitcoint egy kvantumszámítógép?
A tárcának van egy privát kulcsa, egy 256 bites szám, és egy abból számított nyilvános kulcsa. Előre haladni egy pillanat, visszafelé menni viszont semmilyen hagyományos számítógépnek nem megy. A Shor-algoritmus, az ilyen feladatokra szabott kvantummódszer, járhatóvá teszi a visszautat. A bitcoincím a nyilvános kulcs ujjlenyomata, és amíg nem költenek róla, maga a kulcs rejtve marad, mint a levél a lezárt borítékban. A fizetés feltépi a borítékot: a nyilvános kulcs belekerül a tranzakcióba, ahol bárki látja.
?Miért számít ez, ha a kulcs csak néhány percig látható?
Kétféleképpen lehet támadni. Az első versenyfutás: a tolvaj kiszúr egy friss tranzakciót, kiszámolja a privát kulcsot, és közben, amíg az eredeti a megerősítésre vár, elküldi a versenytársat. Új bitcoin-blokk nagyjából 10 percenként érkezik. Ehhez a versenyhez a 62 perc túl lassú, a Google tavaszi becslésében szereplő kilenc perc viszont elég gyors: a CoinDesk szerint a tolvaj nagyjából 41% eséllyel nyerne. A második egyszerűbb és ijesztőbb. Egyes érmék nyilvános kulcsa már ott van a blokkláncon, és ezeknél egyáltalán nincs miért sietni.
A macska, amely nem ejti el az érmét
?Pontosan mit számolt ki az Alice & Bob?
Senki nem tört fel semmit. A tanulmány tíz szerzője szétszedte a Shor-algoritmust egyedi műveletekre egy olyan géphez, amelyet a cég építeni szeretne. Az eredmény egy alkatrészjegyzék: hány elem, mennyi ideig működve. A secp256k1-re, a bitcoinkulcsok mögötti elliptikus görbére legfeljebb 30 000 qubit és nagyjából egy óra jött ki. Az RSA-2048-ra, egy széles körben használt titkosítási szabványra nagyjából 23 000 qubit és 3,14 nap.
?Miért hívják őket macskaqubiteknek?
Leegyszerűsítve: a hagyományos qubit olyan, mint egy pörgő érme. Ráeshet a rossz oldalára: ez a bitbillenés, 0-ból 1. Vagy kibillenhet a pörgésből, ez a második hibatípus, a fázisvesztés. A hagyományos szupravezető qubitekre épülő gépeknek mindkettő ellen egyszerre kell védekezniük, és ez drága: a Google modelljében egyetlen megbízható „logikai” qubithez nagyjából 400 fizikai kell. Az Alice & Bob az információt egy parányi rezonátorba zárt mikrohullámú térben tárolja. A fizikusok ennek állapotát „macskaállapotnak” hívják Schrödinger gondolatkísérlete nyomán: a tér egyszerre két ellentétes állapotban van, ahogy a macska is egyszerre él és halott, és ez a két állapot szolgál 0-nak és 1-nek. Ez az érme szinte soha nem esik a rossz oldalára, így csak a pörgésre kell figyelni, és a gép sokkal kevesebb alkatrésszel is beéri.
?Hol a bökkenő?
A CoinDesk kiszámolta, hogy ez 17-szer olcsóbb a Google becslésénél, de az összevetés a Google hagyományos qubitjeit az Alice & Bob jóval bonyolultabb elemeivel állítja szembe. Nagyobb gond rejtőzik a feltevésekben. A tanulmány fő terve olyan macskaqubitet igényel, amely magától csak nagyjából százévente billen át. A cég legjobb eredménye, amelyet 2025 szeptemberében jelentettek be, 33–60 perc volt, és az is előzetes. Egy évszázad egy órával szemben: nagyjából milliószoros a szakadék. A szerzők javasolnak egy tartalék megoldást egy további hibavédelmi réteggel. Ott elég egy nagyjából egy órán át tartó qubit, de a gépnek majdnem kétszer annyi elem kell. Ez a szám a tanulmányban csak az RSA-ra szerepel, 23 000 helyett 45 000; bitcoinkulcsra nincs ilyen érték.
Százmilliókról harmincezerre
A történet legszembetűnőbb vonása, milyen gyorsan zuhannak a becslések. Új hardverből ebből semmi nem jött. A matematikusok és mérnökök azzal faragták le a számlát, hogy egyre szikárabb módját találták meg ugyanannak a feladatnak a felrajzolására.
// Idővonal
- Peter Shor matematikus leír egy kvantumalgoritmust, amely gyorsan felbont számokat prímtényezőkre és megoldja a diszkrét logaritmus problémáját. Az RSA és az elliptikus görbés aláírások erre a két problémára épülnek.
- A Sussexi Egyetem csapata megbecsüli, hány qubit kell egy bitcoinkulcs perceken-órákon belüli feltöréséhez: 30–300 millió.
- Élie Gouzien fizikus és társszerzői, köztük Alice & Bob-kutatók, 126 133 macskaqubithez és 9 órához jutnak.
- Google Quantum AI az Ethereum Alapítvány és a Stanford kutatóival: kevesebb mint 500 000 hagyományos qubit és néhány perc.
- Alice & Bob: legfeljebb 30 000 macskaqubit és nagyjából egy óra.
Gouzien az új tanulmánynak is szerzője. Három év alatt a csapat a saját becslését qubitben negyedére, időben kilencedére csökkentette.
A hardver szerényebb történetet mesél. A Willow, a Google 2024 decemberében bemutatott chipje, 105 qubites. A Google saját modellje szerint a támadáshoz akár 500 000 ugyanilyen qubit kell, vagyis majdnem ötezerszer annyi. Az Alice & Bob saját ütemterve 2030-ra egy 100 logikai qubites chipet tűz ki célul, és ez még mindig cél, nem termék. Dahmun Goudarzi, a cég vezető kriptoanalitikusa azt várja, hogy a két görbe, a növekvő hardver és a csökkenő követelmény, a 2030-as évek elején metszi egymást. Szerinte a bitcoin új védelemre való átállítása nem várhat: „elsődlegessé válik, hogy az átállás most elkezdődjön”, mondta Goudarzi a CoinDesknek.
Fagyaszd be más érméit, vagy add a tolvaj kezére
Nyilvános kulcsú érmékből nincs hiány. A Glassnode elemzői 2026 októberében több mint 6 millió bitcoint számoltak össze, a forgalomban lévő mennyiség 31,2%-át. Egy részük olyan címtípuson áll, amely eleve elárulja a kulcsot: a hálózat legelső, 2009-es és 2010-es címei így működnek, és a modern Taproot formátum is. A Glassnode májusi jelentése azonban megállapította, hogy a nyilvános kulcsok nagyjából kétharmada a címek kezelésén, nem a hálózat felépítésén át szivárgott ki. Ennek nagy része a vásárlói érméket őrző tőzsdékhez és szolgáltatásokhoz köthető.
Ha egy alkalmazásban tartasz bitcoint, valószínűleg fogalmad sincs, a szolgáltatás mely címeken őrzi az érméidet. A Glassnode számítása szerint a Robinhoodnál ezeknek az érméknek 100%-ához tartozik nyilvános kulcs, a Revolutnál 99%-ához, a Binance-nél 83%-ához, a Coinbase-nél 10%-ához, a Fidelitynél nagyjából 2%-ához. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Salvador állami készletei egyiknél sem mutatnak ilyet. Ahogy a CoinDesk hangsúlyozza, a számok azt írják le, hogyan használják a címeket, nem azt, mennyire közeli a lopás.
?Mit jelent ez annak, aki bitcoint birtokol?
Két szokás teszi láthatóvá a kulcsot: ugyanannak a címnek az újrahasználata, és a címről darabokban költés. Az új címtípus magától sem ment meg semmit: a régi érméket át kell majd költöztetni rá.
Ez a címtípus már papíron létezik. A BIP-360 tervezet, amely a Bitcoin Improvement Proposal számát 2024 decemberében kapta meg, a Pay-to-Merkle-Root (P2MR) kimenettípust javasolja, amely elhagyja a kulcsot felfedő fizetési utat. A szerzők maguk is beismerik, hogy ez csak a hosszan mozdulatlanul fekvő érméket védi, a versenyben elkapott friss tranzakciót nem. Az átálláshoz át kell mozgatni az érméket. Aki elvesztette a kulcsait, vagy meghalt, soha nem fog semmit mozgatni.
Innen jön a legcsúnyább vita. Jameson Lopp programozó és társszerzői szigorú menetrendet vázoltak a BIP-361 nevű tervezetben. A szabály életbe lépése után nagyjából három évvel a hálózat már nem fogad el fizetést a sebezhető címekre. Még két évvel később a régi aláírások csak egy különleges mentőprotokollon át működnek, amely a valódi tulajdonost hivatott megkülönböztetni a kvantumtolvajtól. Az érmék, amelyeket nem költöztetnek új címre, örökre befagynak, és a forgalomban lévő mennyiség csökken. A szerzők egyszerűen megindokolják: „Lehet, hogy nem tudjuk, hogy a támadás már zajlik.”
Ezek közül a leghíresebbek a bitcoin álneves megalkotójához kötődnek. A Glassnode a Satoshi Nakamoto korából származó, a legkorábbi címeken parkoló érméket a nyilvános kulcsú készlet legmakacsabb részének nevezi. A BIP-361 szerzői elismerik, hogy ezeknél a címeknél jelenleg senki sem hiszi, hogy mentőprotokoll lehetséges, és egy külön, Hourglass nevű javaslatra bízzák a kérdést. Vagyis még a saját tervük is lebegtetve hagyja Satoshi érméit. Tervük igazolására magát Satoshit idézik: „Az elveszett érmék csak valamivel értékesebbé teszik mindenki más érméit. Tekintsd adománynak mindenkinek.” Aztán megfordítják az idézetet: „A kvantummal visszaszerzett érmék csak kevesebbet érnek mindenki más érméinél. Tekintsd mindenki kárára elkövetett lopásnak.”
A bitcoin számára ez majdnem eretnekség. 2009 óta a hálózat azt ígéri, hogy az érmék csak annak engedelmeskednek, akinél a kulcs van. A másik lehetőség sem szebb: egy napon milliónyi parlagon heverő érme annak jut, aki elsőként megépíti a megfelelő gépet. A Google tanulmányának szerzői egy harmadik utat javasolnak, amelyet „digitális mentésnek” hívnak: szabályokat az elhagyott javak újra forgalomba hozására vagy megsemmisítésére, ahelyett hogy az tartaná meg őket, aki elsőként megkaparintja. Azt, hogy ki írna ilyen szabályokat egy gazdátlan hálózatnak, egyelőre senki sem tudja.
A friss tranzakciók elleni versenyfutás, ahol az Alice & Bob becslése még le van maradva, szintén nem dőlt el. A csapat még nem számolta ki, hogy több qubittel le lehetne-e szorítani a támadást tíz perc alá, bár Goudarzi elismeri, hogy a további munka közel vihetné a becsléseket a Google kilenc percéhez. És hozzátette, hogy nincs nyilvánvaló határ, meddig mehetnek lejjebb ezek a számok: „Nincs építészeti padló.”
